sploid rövidfilm fesztivál 2015 [sztem] legjobb darabja.
fraktálszerűen bont ki egy történetet, minden körben egy picit több részletet felfedve.
film: járda
[the pavement]
sploid rövidfilm fesztivál 2015 [sztem] legjobb darabja.
fraktálszerűen bont ki egy történetet, minden körben egy picit több részletet felfedve.
sploid rövidfilm fesztivál 2015 [sztem] legjobb darabja.
fraktálszerűen bont ki egy történetet, minden körben egy picit több részletet felfedve.
cassandrák
[cassandras]
[fordított sci-fi]
[reverse sci-fi]
[a jóslás negáltja]
[the negation of divination]
cassandrán mindenki ismerte a jövőt:
otthon ül és morfondírozik a jövőről.
ezért egyikük a múlton kezdett gondolkodni..
..és leírta.
- nem, ez biztosan nem így történt - olvasgatták a többiek.
a történetek lekötötték figyelmüket.
nem törődtek többé a jövővel.
a lehetséges múlt inspirálta őket.
hiába látták a jövőt.
a fikciós múlt más irányt adhatott nekik.
idővel mindenki vak lett a jövő látására:
otthon ültek és a múlton morfondíroztak....
[fordított sci-fi]
[reverse sci-fi]
[a jóslás negáltja]
[the negation of divination]
cassandrán mindenki ismerte a jövőt:
otthon ül és morfondírozik a jövőről.
ezért egyikük a múlton kezdett gondolkodni..
..és leírta.
- nem, ez biztosan nem így történt - olvasgatták a többiek.
a történetek lekötötték figyelmüket.
nem törődtek többé a jövővel.
a lehetséges múlt inspirálta őket.
hiába látták a jövőt.
a fikciós múlt más irányt adhatott nekik.
idővel mindenki vak lett a jövő látására:
otthon ültek és a múlton morfondíroztak....
olvashatóság
az olvasás élvezet.
a jó író olyan egyedi módon tudja felszabadítani az endorfint olvasója agyában, hogy újra és újra erre az élményre vágyik.
a szöveg széles spektrumban éri el az agyat.
Hangok és dallam
A szöveg hangok és dallam mintáját/harmóniáját írva éri el először a tudatalattit. az értelmezés előtt magas és mély hangok dallama kezdi az endorfin felszabadítását. ezeket a dallammintákat az agy korábbról, esetleg újként azonosítja. Fontos, hogy korábban jó érzések v endorfin felszabadulás követte egy-egy dallamot. Fontosak ezen "jó" minták ismétlése. Ezzel másodlagos struktúra épül az agyban. A versek jobban használják ezeket a mechanizmusokat, mint a próza. [bár Rimbaud kitalálta a lírikus epikát..]
első alkalommal a szótagok és szavak szintjén akad a logikus tudatba a szöveg. egy nehezen érthető szöveg hosszú, érthetetlen szavai ezen a szinten frusztrációt okozhat, lassíthatja az olvasás, szövegértés sebességét, így az endorfin/élvezet felszabadulását.
Flesch–Kincaid olvashatósági teszt [forrás: wiki]
[a képlet az angol nyelv szabályaira érvényes. a magyar rag ragasztó nyelv értelmezéséhez máshol vannak ezek az érthetőségi határértékek / másfajta információs gráf szükséges. (bár lehet, amit elvesztünk a réven, a vámon visszanyerjük, így hasonló a szövegértés sebessége..)]
Minél magasabb az érték, annál olvashatóbb a szöveg.
Maximális értéke 120 körül van. Értéke megfelel a 3-4 éves gyerekek mesekönyv szövegével.
["a macska nyávog. a sas repül. az ég kék. a fű föld."]
90-100 körül van egy 11 éves gyerek szintje.
["Géza hamarabb ment fogat mosni, hogy többet olvashasson"]
60-70 körül egy 13-15 éves diáké.
["Géza hamarabb ment fogat mosni, mert a spanyol inkvizíció délutáni nyomtatásához elfogyott az összes 'F' betű és megpróbálja ezt a bizonytalan területekről beszerezni."]
A Reader's Digest szövegei 65 körüli értékre vannak beállítva.
Herman Melville - Moby Dick átlagos olvashatósága: 57,9.
0-30 közé esik egy diplomázó egyetemi hallgató olvasásértési szintje.
["ne rázd a jégkockákat a pohárban, még felforr. de ha megteszi, mi leszünk az egyedüliek az univerzumban, kik ilyen csodát láthatunk." (Myrtille)]
Szövegen belül váltakozhat az olvashatóság, hol az érzelmekre, hol az értelemre hatva [a legjobb regényekben is simán belefuthatunk egész oldalas, nehezen értelmezhető leíró részekbe, melyek fontosságáról csak írója volt meggyőződve. Egy pergő párbeszéd egyszavas/tőmondatos riposztjai sokkal egyszerűbben értelmezhetők.]
Frederick Pohl - Átjáró c könyve kifejezetten könnyen olvasható mű. A szerző visszaél könnyed stílusával, mert a szöveg információszegény. ugyanez az effektus megfigyelhető Stephen King írásaiban is. Amíg az író tudatfolyamában utazik/úszik az olvasó, addig kellemes az élmény. Ha leteszi a művet, megszűnik az élmény. ilyen módon ez a szabályszegés akár írási stílusnak is betudható.. megszegik Asimov egyik írási törvényét, miszerint a főnevek és igék mozgatják előre a cselekményt, a jelzők és melléknevek csupán színezik, a hangulatot rajzolják. ebből a szempontból Asimov Alapítvány történetei kiegyensúlyozottak.
A másik véglet Boris Vian - Tajtékos napok c könyve, ahol 60-70 oldal alatt éri annyi érzelmi impulzus az olvasót, mintha egy egész könyvet olvasott volna. az érzelmi és információs stream-et sikerül olyan mesterien összefonnia, hogy az ember elhiszi: megalkotott világán kívül semmi más nem létezik. igen, talán ebbe bukik bele a többi író, h írásukkal sejtetik, a világ sokkal több, mint amit megfogalmaznak.
James Joyce Ulysses c írását különleges technikával írta, ún. tudatfolyam technikával. Joyce azt gondolta, hogy regényét a kiadást [1922] követő 200 évben kritikusok/irodalmárok fogják kesze-kusza utalásait elemezni. Utolsó fejezetében van az angol nyelv leghosszabb mondata 4391 szó hosszal. 1939-es neologizmusos Finnegan ébredése is tele van szórejtvényekkel, talányokkal.
A gondolatokat az írt szöveg csak korlátozottan képes követni és muszáj, hogy keretei legyenek, amit mindenki elfogad, hogy az emberek között egy gondolkodási/megértési unió jöhessen létre.
amikor egy író újszerű stílusával ennek az uniónak szabályait sérti, kijavítása előtt meg kell vizsgálni, több vagy kevesebb lesz az általa közölt gondolatok minősége/mennyisége, mert az írás egy kód, mely mindig kullog a gondolat szárnyalása után. [ebből a szempontból a képzőművészet bizonyos előnnyel bír az írással szemben, mivel nem kell át- és visszafordítani a gondolatokat, első pillantásra üzenetet tud közvetíteni.]
visszacsatolások jelentősége
https://readability-score.com/
gráfok + vektorok = topológia
Arisztotelész Epikájában utal a vektoros szerkesztési módszerre, sőt, továbblép: a Markov-lánc életrevalóságát hangsúlyozza, azaz "a fa nem véletlen dől a főgonoszra a darab csúcspontján". Ez a struktúra emeli ki a sztorit a hozzátartozó összefonódásaival, a mindennapi élet egyenletes "információzajából", körülír egy "információs dombot".
Arthur C. Clarke - Az áruló orchidea [66. oldal; 1956][G20; 1972] c novellában tisztán felrajzolható a topológia. [ilyen típusú írásokat 1880 körül írtak (pl. Arthur Conan Doyle)]
1. Hercules <---> Henrietta
2. Hercules orchideája <---> Henrietta vérebei
A 2-es pontban a különbség: Hercules orchideája mindenkire rátámad, Henrietta vérebei szeretik gazdájukat. Ezzel sejtet egyfajta befejezést, tovább determinálva a befejezési állapotot.
jól kiegyensúlyozottnak látszik a gráf.
egy nap Herculesnek húsevő orchideát hoznak "valahonnan az Amazonas vidékéről". A növény egy nap veszedelmesen megmarja Herculest, így eltervezi, hogy megeteti vele gazdag nagynénjét, kinek megörökli minden vagyonát. Létrejön a novella íve.
Hercules cselekvési/motivációs vektora Henrietta felé irányul. E céllal nevelgeti orchideáját.
Mikor úgy érzi, elég vérszomjas az orchidea (itt létrejön az egyensúly a két oldal között, mert ugyanilyen vérszomjasak a fenevadak. úgy tűnik, Hercules terve beérett), meghívja házába a nagynénit, előkészíti a csúcspontot.
[számomra egy kiegyensúlyozott megoldás lett volna elfogadható: az orchidea megeszi a nagynénit, a vérebek széttépik Herculest.]
[SPOILER!]A kritikus pillanatban az orchidea nem támad, hanem védekezik. [valószínű ez a mesteri ebben a novellában: Clarke szimmetriát sért. végig egyensúlyban tartotta a gráfot, hogy elhiggyük, megoldásában is egyfajta egyensúly lesz, de nem. Ezen a ponton, mint egy vicc, kisiklik a novella egy váratlan megoldás felé.]
A gráf egyensúlya felbillen. Hercules marad egyedül, a többiek a másik oldalon.
Hercules rosszindulata visszahull saját fejére: magányosabb lesz, mint valaha.
Nem sok történet létezik. A bemenet=expozíció determinálja a kimenetet=végkifejlet.
Peter Greenaway szerint 5-6 sztori létezhet a világon. Ezek keverékeiből jön létre az összes többi.
Az ember struktúrakövető. Még ha új lehetőség is nyílik egy leosztás során, az ember ragaszkodik emlékeiben tárolt modellek megszokott végkifejleteihez.
a Markov-lánc aprólékos részleteit fedi fel Bihari Péter blogjában: http://sanawad.sfblogs.net/2015/10/07/rtc-2-beporges/
szimmetriasértés
a kiszámíthatóság az emberi elmében sablonokat hoz létre, azaz közhelyszerű megoldásokat.
a "boldogan éltek, míg meg nem haltak" csak rövid ideig köti le az olvasót. mikor nekikezd egy új műnek, újszerű megoldásokat, élményeket vár. ha közhelyszerű a sztori, megoldásaiban még lehet újszerű. de ha abban sem, könnyen elveszítheti olvasóját az író.
úgy tartják, az univerzumot is hatalmas egymás ellen feszülő erők közti apró szimmetriasértés, azaz egy kis hazugság hozta létre. [pont ami a viccek poénját létrehozza..]
Végül:
az euszenzibilitás [lehet, hogy nincs is ilyen szó?]
A teljes szöveg milyen pozitív vagy negatív érzést hagy az emberben?
A logikai részek a felszabadított érzelmek hatására milyen mértékben kezdik beleásni magukat az ember tudatába?
A sztori lecsengése milyen utómunkát képes gondolkodási mintánkban végrehajtani?
Ezek a modulok a visszacsatolások hatására erősíthetik/gyengíthetik egymást, egyedi élményt adva az olvasott műnek.
a jó író olyan egyedi módon tudja felszabadítani az endorfint olvasója agyában, hogy újra és újra erre az élményre vágyik.
a szöveg széles spektrumban éri el az agyat.
Hangok és dallam
A szöveg hangok és dallam mintáját/harmóniáját írva éri el először a tudatalattit. az értelmezés előtt magas és mély hangok dallama kezdi az endorfin felszabadítását. ezeket a dallammintákat az agy korábbról, esetleg újként azonosítja. Fontos, hogy korábban jó érzések v endorfin felszabadulás követte egy-egy dallamot. Fontosak ezen "jó" minták ismétlése. Ezzel másodlagos struktúra épül az agyban. A versek jobban használják ezeket a mechanizmusokat, mint a próza. [bár Rimbaud kitalálta a lírikus epikát..]
első alkalommal a szótagok és szavak szintjén akad a logikus tudatba a szöveg. egy nehezen érthető szöveg hosszú, érthetetlen szavai ezen a szinten frusztrációt okozhat, lassíthatja az olvasás, szövegértés sebességét, így az endorfin/élvezet felszabadulását.
Flesch–Kincaid olvashatósági teszt [forrás: wiki]
[a képlet az angol nyelv szabályaira érvényes. a magyar rag ragasztó nyelv értelmezéséhez máshol vannak ezek az érthetőségi határértékek / másfajta információs gráf szükséges. (bár lehet, amit elvesztünk a réven, a vámon visszanyerjük, így hasonló a szövegértés sebessége..)]
Minél magasabb az érték, annál olvashatóbb a szöveg.
Maximális értéke 120 körül van. Értéke megfelel a 3-4 éves gyerekek mesekönyv szövegével.
["a macska nyávog. a sas repül. az ég kék. a fű föld."]
90-100 körül van egy 11 éves gyerek szintje.
["Géza hamarabb ment fogat mosni, hogy többet olvashasson"]
60-70 körül egy 13-15 éves diáké.
["Géza hamarabb ment fogat mosni, mert a spanyol inkvizíció délutáni nyomtatásához elfogyott az összes 'F' betű és megpróbálja ezt a bizonytalan területekről beszerezni."]
A Reader's Digest szövegei 65 körüli értékre vannak beállítva.
Herman Melville - Moby Dick átlagos olvashatósága: 57,9.
0-30 közé esik egy diplomázó egyetemi hallgató olvasásértési szintje.
["ne rázd a jégkockákat a pohárban, még felforr. de ha megteszi, mi leszünk az egyedüliek az univerzumban, kik ilyen csodát láthatunk." (Myrtille)]
Szövegen belül váltakozhat az olvashatóság, hol az érzelmekre, hol az értelemre hatva [a legjobb regényekben is simán belefuthatunk egész oldalas, nehezen értelmezhető leíró részekbe, melyek fontosságáról csak írója volt meggyőződve. Egy pergő párbeszéd egyszavas/tőmondatos riposztjai sokkal egyszerűbben értelmezhetők.]
Frederick Pohl - Átjáró c könyve kifejezetten könnyen olvasható mű. A szerző visszaél könnyed stílusával, mert a szöveg információszegény. ugyanez az effektus megfigyelhető Stephen King írásaiban is. Amíg az író tudatfolyamában utazik/úszik az olvasó, addig kellemes az élmény. Ha leteszi a művet, megszűnik az élmény. ilyen módon ez a szabályszegés akár írási stílusnak is betudható.. megszegik Asimov egyik írási törvényét, miszerint a főnevek és igék mozgatják előre a cselekményt, a jelzők és melléknevek csupán színezik, a hangulatot rajzolják. ebből a szempontból Asimov Alapítvány történetei kiegyensúlyozottak.
A másik véglet Boris Vian - Tajtékos napok c könyve, ahol 60-70 oldal alatt éri annyi érzelmi impulzus az olvasót, mintha egy egész könyvet olvasott volna. az érzelmi és információs stream-et sikerül olyan mesterien összefonnia, hogy az ember elhiszi: megalkotott világán kívül semmi más nem létezik. igen, talán ebbe bukik bele a többi író, h írásukkal sejtetik, a világ sokkal több, mint amit megfogalmaznak.
James Joyce Ulysses c írását különleges technikával írta, ún. tudatfolyam technikával. Joyce azt gondolta, hogy regényét a kiadást [1922] követő 200 évben kritikusok/irodalmárok fogják kesze-kusza utalásait elemezni. Utolsó fejezetében van az angol nyelv leghosszabb mondata 4391 szó hosszal. 1939-es neologizmusos Finnegan ébredése is tele van szórejtvényekkel, talányokkal.
A gondolatokat az írt szöveg csak korlátozottan képes követni és muszáj, hogy keretei legyenek, amit mindenki elfogad, hogy az emberek között egy gondolkodási/megértési unió jöhessen létre.
amikor egy író újszerű stílusával ennek az uniónak szabályait sérti, kijavítása előtt meg kell vizsgálni, több vagy kevesebb lesz az általa közölt gondolatok minősége/mennyisége, mert az írás egy kód, mely mindig kullog a gondolat szárnyalása után. [ebből a szempontból a képzőművészet bizonyos előnnyel bír az írással szemben, mivel nem kell át- és visszafordítani a gondolatokat, első pillantásra üzenetet tud közvetíteni.]
visszacsatolások jelentősége
https://readability-score.com/
gráfok + vektorok = topológia
Arisztotelész Epikájában utal a vektoros szerkesztési módszerre, sőt, továbblép: a Markov-lánc életrevalóságát hangsúlyozza, azaz "a fa nem véletlen dől a főgonoszra a darab csúcspontján". Ez a struktúra emeli ki a sztorit a hozzátartozó összefonódásaival, a mindennapi élet egyenletes "információzajából", körülír egy "információs dombot".
Arthur C. Clarke - Az áruló orchidea [66. oldal; 1956][G20; 1972] c novellában tisztán felrajzolható a topológia. [ilyen típusú írásokat 1880 körül írtak (pl. Arthur Conan Doyle)]
1. Hercules <---> Henrietta
2. Hercules orchideája <---> Henrietta vérebei
A 2-es pontban a különbség: Hercules orchideája mindenkire rátámad, Henrietta vérebei szeretik gazdájukat. Ezzel sejtet egyfajta befejezést, tovább determinálva a befejezési állapotot.
jól kiegyensúlyozottnak látszik a gráf.
egy nap Herculesnek húsevő orchideát hoznak "valahonnan az Amazonas vidékéről". A növény egy nap veszedelmesen megmarja Herculest, így eltervezi, hogy megeteti vele gazdag nagynénjét, kinek megörökli minden vagyonát. Létrejön a novella íve.
Hercules cselekvési/motivációs vektora Henrietta felé irányul. E céllal nevelgeti orchideáját.
Mikor úgy érzi, elég vérszomjas az orchidea (itt létrejön az egyensúly a két oldal között, mert ugyanilyen vérszomjasak a fenevadak. úgy tűnik, Hercules terve beérett), meghívja házába a nagynénit, előkészíti a csúcspontot.
[számomra egy kiegyensúlyozott megoldás lett volna elfogadható: az orchidea megeszi a nagynénit, a vérebek széttépik Herculest.]
[SPOILER!]A kritikus pillanatban az orchidea nem támad, hanem védekezik. [valószínű ez a mesteri ebben a novellában: Clarke szimmetriát sért. végig egyensúlyban tartotta a gráfot, hogy elhiggyük, megoldásában is egyfajta egyensúly lesz, de nem. Ezen a ponton, mint egy vicc, kisiklik a novella egy váratlan megoldás felé.]
A gráf egyensúlya felbillen. Hercules marad egyedül, a többiek a másik oldalon.
Hercules rosszindulata visszahull saját fejére: magányosabb lesz, mint valaha.
Nem sok történet létezik. A bemenet=expozíció determinálja a kimenetet=végkifejlet.
Peter Greenaway szerint 5-6 sztori létezhet a világon. Ezek keverékeiből jön létre az összes többi.
Az ember struktúrakövető. Még ha új lehetőség is nyílik egy leosztás során, az ember ragaszkodik emlékeiben tárolt modellek megszokott végkifejleteihez.
a Markov-lánc aprólékos részleteit fedi fel Bihari Péter blogjában: http://sanawad.sfblogs.net/2015/10/07/rtc-2-beporges/
szimmetriasértés
a kiszámíthatóság az emberi elmében sablonokat hoz létre, azaz közhelyszerű megoldásokat.
a "boldogan éltek, míg meg nem haltak" csak rövid ideig köti le az olvasót. mikor nekikezd egy új műnek, újszerű megoldásokat, élményeket vár. ha közhelyszerű a sztori, megoldásaiban még lehet újszerű. de ha abban sem, könnyen elveszítheti olvasóját az író.
úgy tartják, az univerzumot is hatalmas egymás ellen feszülő erők közti apró szimmetriasértés, azaz egy kis hazugság hozta létre. [pont ami a viccek poénját létrehozza..]
Végül:
az euszenzibilitás [lehet, hogy nincs is ilyen szó?]
A teljes szöveg milyen pozitív vagy negatív érzést hagy az emberben?
A logikai részek a felszabadított érzelmek hatására milyen mértékben kezdik beleásni magukat az ember tudatába?
A sztori lecsengése milyen utómunkát képes gondolkodási mintánkban végrehajtani?
Ezek a modulok a visszacsatolások hatására erősíthetik/gyengíthetik egymást, egyedi élményt adva az olvasott műnek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)