sploid rövidfilm fesztivál 2015 [sztem] legjobb darabja.
fraktálszerűen bont ki egy történetet, minden körben egy picit több részletet felfedve.
"A végtelen ott kezdôdik, amikor kezünkkel elérjük a csillagokat és észrevesszük, hogy nem lettünk nagyobbak." [Saszet Géza]
kértek meg,
hogy szívem lángjánál melegedjenek.
Hajnalszínű az ég Szentiván éjjelén.
csillagok felé
lassan sóhajtja vissza
nap hevét a föld
piros lámpánál kisbusz mélyén
a jobb élet reménye
román munkásokat álmodik.
a kaotikus egyház nevében
itt felejtetted
emléked. üres szobám
neved suttogja
teret görbítek. szingula rita
széltartott faág,
föld felé nyújtózó
sárgult levelek
korai alkony.
diófa ágbogain
táncoló levelek
mars wars marja bal
karmám. avas jakvaj rá
a javas -lata
["avas jakvaj": köszönet érte vilibának]
mentes
vállainkra mese végén csend ül.
"lángfestette játék a valóság,
mit felfed a tükör: az igazság."
[Ali Manszur - tábortűzsuttogások]
virtuális kvarkot
higgs-bozon emlékezti,
érezze, tömege valódi
világon sztori
tavaszi napsugár,
kerti halastó.
felszíne játékra hívja szemem.
aranyhal kerülgette vízililiomok.
hogyan vészelték át a telet?
örök rejtély..
Tollam szívembe mártva,
Naplóm mesékkel írom tele.
De a tinta, mivel írok,
mégis fekete.
[Nick Cave verseskötetajánló]
rossz könyvekhez túl rövid,
rossz élményekhez túl hosszú az élet,
életkor? ne kérdezd..
számok és én? tébláb-hadiláb, de tényleg.
ablakzúzmara
cirkalomírt útlevél,
hópehelyország
hójárta erdőn [CV]
hónapok óta küldözgettem a CV-ket.
időnként elmegyek egy-egy meghallgatásra.- hat hónapja semmi? ez már igazán hosszú kihagyás..
- arra elég, hogy átgondoljam, igazán mit akarok..
- hááát, gondolkodjon tovább.. félek, nem tudja felvenni a
vállalat tempóját..
egy év sikertelen keresés után szinte mindenütt az egyre
hosszabbra nyúló kihagyásra hivatkoztak. a sok álmatlan éjszaka
meghozta gyümölcsét. egy hajnalon megvilágosodtam..
"ha ez kell, megkapjátok!"
- az önéletrajznak nem is a szakmai oldala érdekel, az mind
egyforma. ez a világkörüli út.. ez izgat..
- úgy gondoltam, most jött el az ideje.
- én csupán goán voltam két hétig..
"idegen pályán nyerni az igazi!"
fel-le..
azt hittem, rosszul leszek ennyi víz láttán,
a szüntelen hullámzás miatt..
ekkor nyílt meg Arcadia..
fel-le..
arcadia!
ismét rátaláltam!
illetve a sziget halászai rám..
ezer év sodródás után végre talaj a lábam alatt..
inog picit, de két-három óra és elmúlik..
fel-le..
napok, hetek, hónapok..
része lettem életüknek.
arcadia egyre messzebb.
és hogy muszáj volt eljönnöm érte egészen idáig?..
a bizonyosság kedvéért: igen..
ami a szigetlakókkal történt: nem..
talán pont azzal pusztítottam el illúzióját, hogy ideérkeztem..
most már lényegtelen..
vissza világodba, ahogy elérted a miénket..
fel-le..
néhány óra múlva több csónakkal értek partot.
a japán hadmozdulatokat követve jutottak a szigetre.
a parton ültem. próbáltam emészteni a katonák látványát. a velem
tárgyaló hadnagy kikérdezésem közben néha leguggolt, felállt.
nehéz írni és beszélni egyszerre..
a távolban egy másik épp csokoládét osztogatott a gyerekeknek,
akik egymással hasonlítgatták, ki mekkora szeletet kapott.
a nyugat polipja épp most teszi csápját a világ egy érintetlen
szegletére. ma csokoládé, élelem, szívesség formájában, holnap
fegyverek, pénz, turistákat zabáló és okádó hotelláncok képében.
szerinted?
Arcadia, 1942 [az órám szerint..]
[2009]